A kukorica növényvédelme
A kukorica a világon és Magyarországon is az egyik legfontosabb növényünk.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szántóterületek közel 30%-át adja. Ezért is fontos, hogy minél több információval és ismerettel rendelkezzünk a kukorica termesztésével kapcsolatosan.
Már a növény vetése idején védekeznünk kell a talajlakó kártevők és az amerikai kukoricabogár lárvája ellen. Ennek jelenleg egyetlen módja van, mégpedig a talajfertőtlenítő szer kijuttatása, mivel az Európai Unió 2014-től felfüggesztette a neonikotinoid hatóanyagokkal csávázott vetőmagok forgalmazását és felhasználását egyaránt.
A gyom elleni védelem jelenti a kukorica növényápolási munkájában a legnagyobb feladatot.
A kukorica fontosabb gyomnövényei közé tartozik a mezei acat, a fenyércirok, a kakaslábfű, a fehérlibatop, az aprószulák, a fakó muhar, a parlagfű és a szőrös disznóparéj is.
A komplex munka igényét elismerve és betartva, a kulcsszerep a vegyszeres gyomirtásnak jut. A megfelelő gyomirtó szer kiválasztása sokszor nagy fejtörést okoz a gazdáknak, mivel rengeteg féle, fajta termék és hatóanyag van ma a növényvédő szer piacon. A vegyszeres gyomirtás technológiája az utóbbi időben a posztemergens védekezés irányába tolódott el. Az utóbbi időben nagy gondot okoz, hogy a preemergensen használható gyökérherbicidek érvényesüléséhez nincs elegendő bemosó csapadék.
A következőkben három posztemergensen kijuttatható hatóanyagot ismertetnék a megfelelő gyommentesség érdekében.
Így mindenképpen szeretném előtérbe helyezni a Farmmix Kft. kínálatában megjelenő 10 ha kukorica csomagot, amely ár-érték arányban megállja a helyét a piacon.
A Szulfonil karbamidok csoportjába tartozó hatóanyag a nikoszulfuron, mely kelés után, az aktívan növekedő gyomok ellen hatékonyan alkalmazható állománykezelés formájában. Az ALS gátlók csoportjába tartozó hatóanyag számos termék alapját képezi különböző töménységben és formulációban. Az egyszikű növények az aktív növekedésen kívüli időszakban szelektívek a hormonokra, így szükségessé válik egy alkalmas hatóanyag. 7-10 nap a felezési ideje, így utóvetemény hatása nincs.
Fornet 40 SC (szuszpenzió koncentrátum), illetve Fornet 6 OD (olajos diszperzió) formulációban egyaránt megtalálható és kombinálható egyéb herbicidekkel a fent említett molekula. Míg előbbi terméknek kukoricában 0,75-1,5 l/ha a dózisa, addig utóbbi esetében elegendő 0,5-0,75 l hektáronként.
A kukorica 3-6 leveles fejlettségű állapotában célszerű kijuttatni, amikor a magról kelő egyszikű gyomok 1-3 levelesek, az évelő egyszikűek átlagos magassága 15-25 cm. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 valódi leveles korukban a legérzékenyebbek a kezelésre. Évelő fenyércirok fertőzés esetén a gyomnövény 15-25cm-es fejlettségénél kell alkalmazni, illetve akár osztott kezelésben is ki lehet juttatni. A kukorica körülbelül 20 órán belül lebontja a nikoszulfuront, viszont ugyanazon idő alatt a fenyércirokban változatlan marad a herbicid mennyisége. Posztemergens alkalmazáskor a leveleken antociánosodás, sárgulás, nekrózis tapasztalható, melyet azonban később a kultúrnövényünk kihever.
Kiváló kombinációs partner lehet a nikoszulfuron mellett a 2,4 D, illetve a floraszulam hatóanyag (Imperial) is, melyekkel kitűnő hatékonysággal védekezhetünk az évelő kétszikű gyomok ellen (apró szulák, sövény szulák, mezei acat). Emellett a hagyományos magról kelő kétszikű gyomnövényeket is kiválóan irtják (libatopfélék, galaj, keserűfűfélék). Fokozzák a légzési anyagcserét a növényben, abnormális méretű sejtburjánzás következik be, ezáltal a gyomnövény tápanyagkészlete elhasználódik, mérgező anyagcsere termékek halmozódnak fel, benne a fehérjék hidrolizálódnak és felborul a kálium anyagcsere. Kukoricában 0,6-0,8 l/ha dózisban alkalmazható.
A hatóanyagokat a kukorica 2-3 leveles fejlettségi állapotban alkalmazzuk. Nagyon nehéz ugyanis megállapítani a kukorica valódi fejlettségi állapotát. Hiszen amikor a szemünkkel a valódi két levelet látjuk, akkor már a szárból elindult a harmadik levél, illetve a negyedik levél is elkezdett fejlődni. Így komoly dilemma áll fent, hogy valójában mikor történjen a gyomirtás. A gyomirtó hatás nedvesítő szer hozzáadásával a fejlettebb és nehezen irtható gyomnövények ellen javítható. Mindenképpen meg kell említeni a 2,4 D alkalmazása esetén, hogy maximum 25ºC-ig történjen a kijuttatása, mivel a fölött erős perzselő hatással lehet a kultúrnövényre is.
A növényápolás részét képezi a mechanikai gyomirtás is. A kelést követő időszakban a talaj felső rétege cserepesedetté válhat, ennek megszüntetésére és a csírázó gyomok irtására elvégezhető a kukorica fogasolása. Később a kikelő gyomok ellen sorközművelő kultivátorozás javasolható. Ezt azonban a vegyszeres gyomirtással összehangolva végezzük, nehogy egyes gyomirtó vegyszer hatását lerontsuk. A sorközműveléssel együtt érdemes elvégezni a sorköztrágyázást is. A kultivátort mélyen ne járassuk, mert az a kukorica gyökérzetét megsértheti, ezáltal annak fejlődését visszaveti. A hatása a talaj állapotára így is jó, ezért ajánlható a vegyszerhasználat mellett a sorközművelő kultivátorozás.
Blizman Barnabás, Farmmix Kft., üzletkötő, növényorvos